Van egy érzésem, hogy a fiú gyermekek nagy többsége esett már neki csavarhúzóval a család rádiójának, hogy meglesse, mit rejt a készülék. Ekkor két lehetőség adódott: apu vagy észrevette, s lekevert két taslit, vagy elrontottuk, s utána jött a csapás. Bevallom, én elrontottam

Egy kollégám javaslatára kezdtem el olvasgatni Gömör Géza „Szétszedtem project” oldalát (http://www.szetszedtem.hu). Szedett már szét rádiót, telefont, kék dobozt piros kupakkal, de bátran nekiállt a hamburgernek is. A sajátos, de igen kiváló humorral tűzdelt írásokat fotók és videók is színesítik, így láthat bele az olvasó egy-egy masina működésébe, vagy épp működésképtelenségébe.

Egyszer Valaki (talán az Anyukám, vagy az Apukám), valamiért (talán, hogy egy percre csendben maradjak), ceruzát adott a kezembe. Így kezdődött az egész...

Később (legalább 16 évvel), az a megtiszteltetés ért, hogy Kolozsvári Grandpierre Miklós műhelyében koptathattam az ecset szőrös végét. Évekig együtt festettünk, ami életemnek igen emlékezetes szakasza. Ezúton is köszönök mindent, Miklós!

1987-ben születtem Vácott. Gyermekkoromat Kemencén töltöttem. Már ekkor is fabrikáltam verseket, de igazán mégis a kamaszkorom fordított az irodalom ezen válfaja felé.
 Jelenleg Vácon tanulok az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógiai szakán. Bár nem gyermekverseket írok, mégis feltett szándékom, hogy a jövő ifjúsága az irodalmat, a költészetet magasabb rangra emelje, mint jelenünké. A számtalan nekem kijelölt út közül ez az egyik legfontosabb, melyet végig kell járnom...

Feketén, fehéren

Piciny fény táncol,
harmat hallgat nesztelen.
Az élet fekszik mellém meztelen.

Palást nélkül,
remegve néz szemembe.
Nincs pénz a zsebedben?

A kassza tele,
De elveszett a szabó.
Nyaralni ment az agresszió.
_______________________

Szerelmem van

Szerelmem van.
Őszinte és tiszta.
Az utcán nem csak nekem köszönnek vissza.

Szerelmem van.
Nem érhet vád.
Nem csak magamért mondok imát.

Szerelmem van.
Testem a vágy járja át.
Éjjel mégis saját testem ölelem át,
s ezúton köszönök magamnak jó éjszakát.
___________________________________

Szerelem

Mint hideg éjszaka
a sötétségben elbújó félelem,
úgy ordított rám.
Többé nem szabadultam.
Dideregve ültem végig minden éjszakát.
A vér épp hogy keringett bennem.
Lebegtem.
Zokogva néztem végig a Földön:
Csak ne hogy leessek!
Képzeletem épp hogy súrolta bolygónk.
Messze szálltam,
s e távolból láttam igazán élesen:
én is ott vagyok az emberi test börtönében.
____________________________________

Jogosan az enyém

Nem veheti el senki, ami jogosan az enyém,
az életem!
Így hát Téged sem vehet el tőlem senki,
mert Te vagy a halál, a végső jó,
a jog, mely fölül írja az életet.

Bárki elveheti tőlem, ami jogosan az enyém,
az életem,
ha nincs halálom, ha nem vagy Te, kedvesem.

1998-at írunk, mikor is Letkésen egy lelkes, 7 tagú csapat Hugyecz Péter vezetésével térségünkben elindítja a hip-hop tánc oktatását.
A társaság egy év után a szobi Danubius Táncegyütteshez csatlakozott, majd 2008-ban megalakult a Peat-R Dance Team, ahol már önálló egyesületként folyik a felkészülés.
Az elmúlt 10 év során rengeteg fellépésen és versenyen vannak túl, melyekkel nem csupán önmaguk, de a térség hírét is öregbítik.
 

Puskás Péter aki Kemencén él, elkötelezett kutatója szűkebb pátriánk, Kemence és régi Hont-vármegye történetének. 1976 táján kezdett hozzá időigényes és kitartó kutatómunkájához, azóta öt kötetet jelentetett meg. Autodidakta módon kezdett hozzá munkájához, melyhez sok lelkes szakember nyújtott segítséget. Bátran mondhatjuk, hogy szakértője lett e térség helytörténetének.

„Hont vármegye. Talán már a ma élők legtöbbjének nincs sok ismerete történetéről, földrajzi elhelyezkedéséről, ha nem épp az egykori vármegye területén élnek. Az ott élők közül is sokaknak csupán a régmúlt ködéből dereng némi halvány emlék. Éppen ezért érezhetjük azt, hogy Puskás Péter majdnem a lehetetlenre vállalkozott. …
Bámulatra méltóan teljes anyagot gyűjtött össze egy-egy témában. „

Két év után új lemezzel jelentkezett a zenekar, persze az elmúlt időszakban sem voltak inaktívak, mert koncertről-koncertre gyarapították lelkes rajongóik számát és természetesen repertoárjukat. Az „új felszállók” még annyira nem, de akik már régebb óta kísérik figyelemmel a zenekar munkásságát, már ismerhetik a dalok többségét, sőt talán az egész lemezt is, mivel amint elkészül egy új dal a MAPEZ háza táján, azt azonnal bedobják a mély vízbe a nagyérdemű elé. Az albumot május elsején mutatták be a Ludditák vendégszereplésével és egy VJ szettel tűzdelt koncerten a Gödör klubban.

Április 18-án Balassagyarmaton lép a Madách Mozi színpadára jó néhány feltörekvő, vagy talán már ezen is túl járó zenei formáció, melyek közül az Esclin Syndo-t kaptuk internet-végre. A zenekar amellett, hogy klipje az országos zenei csatornákon rotációban forog, tartogat még meglepetéseket: a februárban megjelent nagylemezük, a Sleeping Traveler nagyon jó kritikával startolt.

Szobtól az Ipoly torkolatától észak felé, a folyó és a Börzsöny hegység közé ékelődve viszonylag keskeny völgy húzódik, jellegzetes kis településekkel tűzdelve. A települések érdekességeit, hagyományait tájházak őrzik. Ezen kis falvak legtöbbje vendégváró is kis panziókkal, magánszállásokkal, fogadókkal, ahonnan nagyon szép túrák tehetők. A Börzsöny jó levegője, szépsége sok turistát vonzott régebben és ma is. Nem feltétlen szükséges egyedül nekivágni a Börzsöny bükkös, tölgyes, cseres rengetegének, mert szakképzett túravezetők vállalkoznak a kirándulni vágyok kalauzolására. Egyikük Csetneki János, aki Kemencén él, így ír magáról:
„Túravezetéssel foglalkozom itt a Börzsönyben. Gyerekkorom óta járom a hegyeket, miközben az itt-lakoktól, vadászoktól, erdészektől, erdőjáróktól tanultam a hely történetét és ismertem meg élővilágát. Magam is vadásznak tanultam és a helyi vadásztársaságnál vagyok hivatásos vadász. Tura-vezetéseim során lehetőségem nyílik megismertetni a Börzsöny varázslatos élővilágát (apróvadak, őzek, szarvasok, stb., az erdők fái bokrai), az ott dolgozó emberek mindennapjait és megmutatni a történelmi emlékek romjait (pl: Drégelyvár, stb.)."

Egy péntek kora estén értem a váci Művelődési Központ aulájába, s szemeim előtt feltárult egy teljesen más világ:
felnőtt emberek egy asztal körül, gyermeki örömkitörések közepette pöcköltek néhány műanyagdarabot.
Gombfociztak.
Talán nem meglepő, hogy mára már ez is sportággá nőtte ki magát, s világviszonylatban a magyarok is az élmezőnybe tartoznak.
Mivel térségünkből nagyon sok diák jár Vácra iskolába, Szathmáry Károlyal, a Váci Szektor SE vezetőjével úgy gondoltuk, bemutatjuk számukra ezt az igazán szórakoztató időtöltési lehetőséget.
 

A történet, mely szerint szerencsét próbáló fiatalok utaznak a világ másik részébe, ma már nem is annyira Grimm-mese, egyre inkább valóság. Így tett hát egy kemencei fiatalember is – Ster János -, aki úgy gondolta, meghódítja a sokszor viccesen csak nyársat nyelt briteknek nevezettek földjét.
Kihasználva az internet adta lehetőségeket, virtuálisan leültünk egy csésze kávé mellé – ki-ki maga otthonában -, s kifaggattam néhány hetes tapasztalatairól. „Akasztják a hóhért”, hiszen barátunkkal itthon televíziósként dolgoztunk együtt.