1987-ben születtem Vácott. Gyermekkoromat Kemencén töltöttem. Már ekkor is fabrikáltam verseket, de igazán mégis a kamaszkorom fordított az irodalom ezen válfaja felé.
 Jelenleg Vácon tanulok az Apor Vilmos Katolikus Főiskola óvodapedagógiai szakán. Bár nem gyermekverseket írok, mégis feltett szándékom, hogy a jövő ifjúsága az irodalmat, a költészetet magasabb rangra emelje, mint jelenünké. A számtalan nekem kijelölt út közül ez az egyik legfontosabb, melyet végig kell járnom...

Feketén, fehéren

Piciny fény táncol,
harmat hallgat nesztelen.
Az élet fekszik mellém meztelen.

Palást nélkül,
remegve néz szemembe.
Nincs pénz a zsebedben?

A kassza tele,
De elveszett a szabó.
Nyaralni ment az agresszió.
_______________________

Szerelmem van

Szerelmem van.
Őszinte és tiszta.
Az utcán nem csak nekem köszönnek vissza.

Szerelmem van.
Nem érhet vád.
Nem csak magamért mondok imát.

Szerelmem van.
Testem a vágy járja át.
Éjjel mégis saját testem ölelem át,
s ezúton köszönök magamnak jó éjszakát.
___________________________________

Szerelem

Mint hideg éjszaka
a sötétségben elbújó félelem,
úgy ordított rám.
Többé nem szabadultam.
Dideregve ültem végig minden éjszakát.
A vér épp hogy keringett bennem.
Lebegtem.
Zokogva néztem végig a Földön:
Csak ne hogy leessek!
Képzeletem épp hogy súrolta bolygónk.
Messze szálltam,
s e távolból láttam igazán élesen:
én is ott vagyok az emberi test börtönében.
____________________________________

Jogosan az enyém

Nem veheti el senki, ami jogosan az enyém,
az életem!
Így hát Téged sem vehet el tőlem senki,
mert Te vagy a halál, a végső jó,
a jog, mely fölül írja az életet.

Bárki elveheti tőlem, ami jogosan az enyém,
az életem,
ha nincs halálom, ha nem vagy Te, kedvesem.