A jógával kapcsolatosan feltett leggyakoribb kérdéseket olvashatjuk a főcímben, melyre most választ adok Etka Anyó bölcsességeinek segítségével. Kérem, fogadjátok szeretetettel:
Jógának nevezzük azt a fejlődési folyamatot, amelyben megtanulunk élni azokkal a természeti erőkkel, amelyeket az élet minden teremtményének egyformán felkínál. Megismerjük a természet, a Teremtőnk és bennünk az életerő örök törvényeit és tudunk azokhoz és így már minden élethelyzeteinkhez alkalmazkodni, megismerjük önmagunkat, elfogadjuk tiszteletben tartjuk értékeinkkel és hibáinkkal együtt önmagunkat és a másik embert .
 

 
A jóga tehát a test és az elme együttes edzése. A fent leírtak egy folyamat következményei ,melynek áldásos hatását az ember először a fizikai testen tapasztalja. Azután a jógával elindult belső lelki és szellemi érés fejlődés következményét pedig saját magához és a környezetéhez, a másik emberhez való hozzáállásának megváltozásán is lemérheti.
A tudomány tételeit állandóan bizonyítani kell . Ugyanakkor a Föld minden részén élő élőlényekre változatlanul igaz, életet fenntartó erők megértése olyan tapasztalatokra épülő tudás, ami nem szorul sem bizonyításra, sem hitre, csak felismerésre, megértésre. Ezt az életszemléletet, a lehetőségeinkkel való élni tudást mindenki elsajátíthatja, életkorra, nemre vagy fizikai állapotra való tekintet nélkül, a legkisebb gyermekkortól-amikor már fel tudjuk fogni- az emberi kor legvégső határáig –amikor még fel tudjuk fogni- a jelentőségét.
Folyamatosan megszoktuk, hogy az életben mindig ellentmondások között kell kiigazodnunk. Pontosan így van ez a jógázó életmódban is, nincsen mindenkire egyformán ható jó tanács, bölcsesség, ez mindig az egyén adottságaira és később saját személyes megtapasztalásokra épül. Tudjuk, hogy minden bennünk van a jó és a rossz is, az okosság, az ostobaság is, tőlünk, vagyis reális életszemléletünktől is függ melyiket hagyjuk magunkban érvényesülni.
A jóga szó is egy gyűjtőfogalom, mint pl a szabadság: mindenütt másként értelmezik. Az idegen szavak szótárában azt olvashatjuk sajnos, hogy a jóga: indiai ”vallás filozófia”. Így aztán sokan, ha a jógáról hallanak talán a fenti fogalomra, vagy a lótuszülésre és a különböző nyakatekert mozdulatokra asszociálnak, és azt mondhatják:”minek ez nekünk”. Amiről nem tudunk, arra nincs igényünk. Amikor azt mondjuk a jóga segít nekünk, akkor a pontosabb igazság az, hogy saját megváltozott gondolkodásmódunk segít. Mindig a saját gondolaterőnk az, amivel jól –vagy rosszul hatni tudunk önmagunkra és egymásra.
Sok félreértésre ad okot az is, amikor a jógát külön akarjuk választani a test, a szellem a segítés, a szeretet stb jógájára. A testünket is feloszthatjuk különböző részekre/agy, törzs, kezek, lábak stb/mégsem jut eszünkbe, hogy akár az agy létezetne törzs nélkül ,vagy fordítva, így szellemi erőink kifejlesztése sem létezhet test nélkül és testi fejlődésünk sem lehet kielégítő a szellem, vagyis az értelem maximális igénybevétele nélkül.
Írta: Nagy Krisztina