Április 18-án Balassagyarmaton lép a Madách Mozi színpadára jó néhány feltörekvő, vagy talán már ezen is túl járó zenei formáció, melyek közül az Esclin Syndo-t kaptuk internet-végre. A zenekar amellett, hogy klipje az országos zenei csatornákon rotációban forog, tartogat még meglepetéseket: a februárban megjelent nagylemezük, a Sleeping Traveler nagyon jó kritikával startolt.

A két frontember (Berger Dalma és Sándor Dániel) mellett további kiváló zenészekkel is találkozhatunk Kolozsi Péter, Ratkóczi Huba és Somló Dániel személyében, kik közül számomra Huba neve már biztosan garancia a színvonalas zenének, hiszen osztálytársakként együtt koptattuk az iskolapadot és a keverőpultok potmétereit hangmérnök-tanoncként az Oktopus Multimédia Intézetben, így zenész énjét már régről figyelemmel kísérhettem.

S ha már bonyolítani szeretnénk a szálakat, mindenképpen meg kell említeni, hogy szoros az összefonódás a Seen felállással is. A Seen zenészek tekintetében megegyezik górcső alá vett zenekarunkkal, de mindannyian járnak külön utakat is, más-más zenekarokban, más-más zenei világok hangjegyeit előadva.

Az Esclin Syndo-t sok esetben skatulyázzák a triphop jelzővel, én minden esetre kétkedő vagyok e tekintetben, hiszen túl nyúlik azon, számos stílust foglal magába. Felesleges is volna belemenni a boncolgatásba, a lényegen nem változtatna: profi zenészek, profi előadással.

Ipolyonline.hu: - Szubkultúrának része a zenétek, vagy szélesebb rétegnek szól? Hogyan látjátok a skatulyázottság másik oldalát?

Sándor Dániel: - Bízom benne, hogy az a fajta eklektika, amit a zenénkkel képviselünk, szélesebb réteg számára teszi befogadhatóvá a zenénket, nem pedig fordítva. Jazz-rajongóktól és HC-s, metálos arcoktól is hallottuk már, hogy „nem az én stílusom, de bejön!” Talán pont azért, mert nagyon sok helyről táplálkozik a zenénk. De erre a kérdésre nem biztos, hogy nekem kellene válaszolni, nem az jár a fejemben, amikor egy dalon dolgozom.

Ipolyonline.hu: - A bevezetőben "elfogulatlanul" említettem Ratkóczi Huba (gitár) mellett szóló érveimet. Mutasd be a többieket is néhány sorban, hiszen szervesen jelen vannak a művekben.

Sándor Dániel: - Kolozsi Petit sok éven keresztül a Blind Myself zenekar oszlopos tagjaként ismerhette a közönség, ő a Blind-ból ismert, erőszakos és első hallásra felismerhető basszustémáit a Seen zenekarba vitte tovább, az Esclinben a finomabb énje érvényesül.

Somló Dani pedig egyike a kevés dupla lábgépes balkezes dobosnak, mint ilyen, a fesztiválok réme. Egyébként egy nagy múltú zenészcsalád egyik legfiatalabb tagja, ikertestvére pedig, akivel megszólalásig hasonlítanak, a Shell Beach zenekar gitárosa.

Hubát már említetted, aki őt egyszer látja gitározni, általában megjegyzi az arcot. A Jóisten Hendrixet hallgatott, amikor Hubát kitalálta.

Dalmát általában ismerni szokták, magamat pedig leginkább szintetizátor-barbárként tudnám azonosítani.

Ipolyonline.hu: - Pécsről indultatok 2003-ban, Pesten folytatjátok, s elérkeztünk az országos színtérre is. Mennyire rögös az útja egy hozzátok hasonlóan besorolhatatlan zenekarnak?

Sándor Dániel: - Nem csak egy „besorolhatatlan”, de bármilyen zenekarnak rögös az útja. Nagyon fontos hogy higgy a zenédben, és határozottan haladj a célod felé. Ez mindig áldozatokkal jár, de enélkül nem lehet egyről a kettőre jutni. Egy zenekar, ha komolyan gondolod, munkahellyé válik, általában azok morzsolódnak le először, akik ezt nem fogadják el. Az Esclin Syndo is teljes munkaidejű állás, bár még minimálbért sem fizetünk magunknak... :)

Ipolyonline.hu: - Bár jelen vagytok az interneten (http://www.esclinsyndo.com és http://www.myspace.com/esclinsyndo ), így lehet, kissé bután hangzik a kérdés: tervezitek a nemzetközi közönség meghódítását is?

Sándor Dániel: - Ez Magyarországról nem egy könnyű feladat, de természetesen nagyon szeretünk külföldön játszani, szeretünk visszajelzéseket kapni más országokból. A lemez megjelenése kapcsán kezdtünk el jelentősebb energiát fektetni abba, hogy külföldön is megismerhessenek minket, néhány fesztiválmeghívás már érkezett is ennek kapcsán, reméljük ez csak a kezdet.

Ipolyonline.hu: - Visszakanyarodva a hazai színtérre: március elején a MAHASZ lista 12. helyén landoltatok. Milyenek a visszajelzések?

Sándor Dániel: - Rengeteg pozitív visszajelzést, lemezkritikát, hátba veregetést kaptunk a lemez és a Folklore-hoz forgatott videoklip kapcsán, ami megerősített minket abban a tudatban, hogy nem volt hiábavaló az a közel másfél év, amit a lemez készítésével töltöttünk.

Ipolyonline.hu: - Balassagyarmat egy igazi zenei város, számos zenészt nevelt már ki. Egy ilyen városban fellépni nem kis kihívás lehet, hiszen eleve "elvárásokkal" érkezik a közönség. Minden esetben meg akartok felelni az "elvárásoknak", vagy inkább a magatok útját járjátok, bízva abban, hogy mind többen szeretik meg zenei világotokat?

Sándor Dániel: - Természetesen van olyan, hogy egy adott hely vagy szituáció beleszól abba, hogy milyen is lesz a műsor, amivel fellépünk, azért azt véletlenül sem gondolom, hogy bármikor is elvárásoknak szeretnénk megfelelni. Ha van is ilyen, sokkal inkább a saját, magunkkal szemben támasztott elvárásainkra kell gondolni, véletlenül sem máséra. Nem gondolom magunkat közönségkiszolgáló zenekarnak, általában a saját fejünk után megyünk.

Ipolyonline.hu: - Bár a balassagyarmati koncerten sajnos hiánycikk lesz, de fellépéseiteken nem csak a fület, hanem a szemet is elkápráztatjátok vizuális eszközök segítségével, melyet Fülöp Farkas, a Kiégő Izzók VJ kollektíva vezetője prezentál. Megnyilvánulásotoknak fontos részét képezi a ma már szinte lépten-nyomon szembeköszönő multimédia?

Sándor Dániel: - Nagyon szeretjük a vizualitást, szeretünk minden lehetséges alkalommal valami újat beletenni a műsorunkba. Farkas munkáit nagyon szeretjük, a videoklipünket is ő rendezte, ha tehetjük a koncertjeinkre is mindig visszük magunkkal. De nem csak a videót említeném, a színpadképre ugyanígy megpróbálunk odafigyelni, nagyobb fellépéseken saját fénytechnikusunk dolgozik, Németh Márton hangtechnikusunk pedig mindig meglep minket valamivel, a legújabb például a Somló Dani fejére szerelt overhead mikrofonpár.

Szóval meglehetősen technokrata társaság vagyunk, ennek egyfajta lenyomataként készülünk az őszi színházi évadra egy performansszal, Temesvári Balázs részvételével, ami egy komplett színházi est lesz a legkülönbözőbb hang- és zajkeltő eszközök társaságában.

Ipolyonline.hu: - Zenészként mindig is azt vallottam, hogy ha csak 5 perc boldogságot adhatok az embereknek, már megérte. Számíthat a közönség további sok-sok öt percre tőletek? :)

Sándor Dániel: - Ezért csináljuk. Bízom benne, hogy még nagyon sok öt perc van előttünk.

Tehát ne feledd kedves Olvasó, április 18., Balassagyarmat! Ha a skatulyádat otthon hagyod, garantált az élmény!

/Horváth Dávid/