Bármilyen fájdalmas is nekünk kezünkben van az egészségünk. Helyes táplálkozással, testmozgással nagyon sokat tehetünk fizikai állóképességünkért, de ez még nem elég. Nagyon fontos érzelmi szinten elfogadni önmagunkat, környezetünket, megteremteni a belső békét, harmóniát. A hétköznapok kihívásaival szemben ez sokszor lehetetlennek tűnik. Az állandó versenyhelyzet, alkalmazkodás, döntésképtelenség, anyagi gondok mind”rányomják bélyegüket”gondolatainkra. Mindenkinek megfelelni vágyásunk érzelmi elfolytásokkal jár. Közben önmagunknak nem felelünk meg,szorongásokkal, negatív gondolatokkal élünk. Az élet számos eseményét negatív stresszként kezeljük. A stressz fizikai téren biokémiai folyamatokat indít be,melyek számos élettani hatással járnak. Pl:gyors szívdobogás, légzési ritmus begyorsul, hasmenés vagy székrekedés, fokozódik az izzadás, növekszik a vércukorszint, vérnyomás. A szervezetünk így próbál helytállni „vészhelyzetben”, de ha túl sok”riadó”van, kimerül. Így jönnek létre a „pszichoszomatikus” betegségek.
 

 
„A gondolatvilág és a test nem elválaszthatóak. A test biokémiája a tudatosság eredménye, a tudati folyamatok leképezése. Hitek, gondolatok és érzelmek alakítják a kémiai folyamatokat, és befolyásolják minden sejt életét. Az értelem hatása minden pillanatban újraformálja a testet. Az ilyen impulzusok összegződése alkot bennünket. A gondolatminták megváltozásával a testünk is megváltozik.”Dr Chopra
Természetesen két hasonló nehézségekkel küzdő ember közül nem feltétlenül betegszik meg mindkettő ugyanabban a betegségben vagy hasonló mértékben. Vannak befolyásoló tényezők:
-genetikai örökség
-meghatározó életesemények
-életkor
-nem(férfi,nő)
-szociális körülmények
-munkakör(aktív vagy ülő)
-személyiségtípus
A következőek alapján eldönthetjük milyen szinten(szinteken) okoz a stressz tüneteket számunkra. Dr Selye felosztása szerint okozhat problémákat testi szinten, valamilyen érzelmi-viselkedésbeli és szellemi-mentális zavart. Testi tünetek lehetnek: álmatlanság, bőrkiütés, emésztési zavarok, gyomorfájás, étvágytalanság, evéskényszer, hányinger, hányás, hideg kéz és láb, tenyérizzadás, kóros soványság vagy túlsúly, izommerevség, szájszárazság, a szexuális élet zavarai, fej-és hátfájás, gyakori vizelési inger, kéz-vagy lábgörcs (főleg este), mozgászavarok, krónikus fáradékonyság, különböző remegések, tremor, légzési problémák, légzészavarok, erős, szívritmuszavar, izzadékonyság és hiperaktivitás. Teljesség igénye nélkül.
Érzelmi-viselkedésbeli tünetek: aggodalom, bizalmatlanság, csökkent kezdeményezőképesség, döntésképtelenség, düh, ellenségesség, kisebbrendűségi érzés, pánikbetegség, esti fogcsikorgatás, szenvedélybetegségek, depresszió, hangulatváltozások, körömrágás, nyugtalanság, ok nélküli sírás. Szellemi-mentális tünetek: fantáziaszegénység, memóriazavarok, feledékenység, külső ingerekkel és a dolgok részleteivel szembeni figyelmetlenség, dekoncentráció.
Ezeknél a tüneteknél általában még funkció(működési) zavarokról beszélünk. Ha nem próbálunk változtatni a környezetünkön vagy másképp alkalmazkodni a körülményekhez létrejönnek az akut testi zavarok (gyulladások, sérülések) majd a krónikus testi problémák (visszatérő esetleg elváltozással járó betegségek). Utána a gyógyíthatatlan folyamatok (pl. rák) ebből következik a halál majd a veleszületett problémák (Thornwald Dethlefsen és Rüdiger Dhalke rendszere szerint).
Érdemes számvetést végezni, hogy hol tartunk. Hiszen a folyamat majdnem minden szinten megállítható vagy vissza fordítható. Következő részekben ehhez szeretnék segítséget nyújtani az egyes betegségekhez kapcsolódó lelki okok feltárásával, majd stresszkezelő módszerekkel, táplálkozási tanácsadással.
Köszönettel tartozom Váradi Tibor könyveinek(Népbetegségek megelőzése és szelíd gyógymódjai c. trilógia),mely sok segítséget nyújtott a cikk megírásához.
György Beáta, természetgyógyász